A rodinok a Rodia bolyg laki, zld szn, humanoid alkat faj, megtallhat szinte mindentt a galaxisban. A szemk nagy s fekete, orruk tapr-szer, tapadkorongokban vgzd ujjaik hosszak s hajlkonyak, a fejk tetejn kt cssze-szer rzkszerv tallhat, valamint koponyjukat kzpen tarajszer kpzdmny dszti. Ez a faj fellelhet a galaxis kzponti vilgnak elkeli kztt is, mint pldul Onaconda Farr szentor vagy Palpatine fkancellr segdje, Dar Wac - de megtalljuk a peremvidk szlein is, mint pl. Greedo fejvadsz.
Rodinokat ltalban fejvadszknt tartjk szmon, akik a vadon l llatokat s ragadoz fajokat teljesen kipuszttottk sajt bolygjukrl. A rodinok szma egyre nvekedett gy hogy nem volt mit vadszniuk, ezrt egymst kezdtk el gyilkolni gladitorharcok formjban. Az egyik legjobb tagja az RGP-nek (Rodian Grand Protectros = magyarul taln "rodin fvdnkk" jelentssel br) vget vetett ennek az 'ngyilkossgnak' mikor a kztrsasgi hajk kapcsolatot teremtettek a fajjal.
Az RGP a galaxis felfedezst tzte ki clul, hogy j fajokra s clpontokra lehessen vadszni. Kvetkezmnykppen rengeteg rodin llt fejvadsznak. Sokan leigazoltak gladitornak a trvny fogalmt figyelmen kvl hagyva. A rodin trsadalom a fejvadszatot klnbz kategrik szerint djazza: "A leghosszabb nyom", "A leghrhedtebb elfogs", "A legjobb lvs", stb. Fejvadszatukat azzal teszik teljesebb, hogy zskmnyaikat elkldik vadszni, ezltal mg tbb ldozatra tehetnek szert. Ezen idegeneknek hrnevk rnyas, nem mindenki tud tetteikrl, ami rthet. Ezen viselkedsk kvetkeztben nem nagyon tolerljk egyms fajtjt sem.
A rosszindulat szomj az erszakra mr a trtnelemben is nyomot hagyott, pl. a rgi klnok kztti hbork. A rodinok kultrja gazdag, Harido Kavila, a nevezetes rodin fvdnk (RGP), ksrletet tett az erszakos viselkeds konstruktv irnyba val vezrlsre azzal, hogy a lakosokat szndarabok eladsra btortotta. A rodin sznhz manapsg a galaxis kztiszteletben ll, de heves, erszakos produkcii kz tartozik.
|